A rossz munkahelyi közeg olyan mint a fogság. Nem menekülhetünk el, nem léphetünk ki egyik pillanatról a másikra. Julius Caesart elraboták a kalózok és hasonló fogságban tartották. Rex Warner: Julius Caesar című önéletrajzi könyvében saját szavaival mondatja el Caesarral, hogy élte túl a kalózfogságot (rossz munkahelyi légkört).

" Rájöttem, hogy ha az embert veszély fenyegeti durvább fajta felebarátai részéről, legyenek azok akár rómaiak, akár barbárok, a leghelyesebb megvetéssel vegyes kedélyes magatartást tanúsítani. Mindenekfelett fontos, hogy felismerjék az ember felsőbbségét, és tudomásul vegyék: a legkevésbé sem félünk. Így ez alkalommal is, amikor a kalózok vezetője közölte velem, hogy váltságdíjamat húsz talentumra értékelték, kacagásba törtem ki, és tudtára adtam, hogy teljesen tájékozatlannak kell lennie Róma és az én társadalmi állásom felől, ha tényleg azt képzeli, hogy barátaim nem engedhetik meg maguknak ennél sokkal nagyobb összeg kifizetését. Azt tanácsoltam neki, emelje fel az összeget ötven talentumra, s követeltem, hogy amíg a pénz meg nem érkezik, kényelmes szálláson lakhassam, s a nekem kijáró megkülönböztetett tisztelettel bánjanak velem.

Beszédem olyan hatást tett a kalózokra, amilyent vártam. Mulattatta őket gyerekesnek tartott hencegésem; bámultak, mivel nem féltem tőlük, és mély benyomást tett rájuk a több pénzre vonatkozó ajánlatom is. Hamarosan nekiláttam, hogy ne csak szórakoztató alanynak tekintsenek, hanem olyasvalakinek, akit tisztelet illet meg. Aligha kérhettem volna tőlük, hogy engedjenek szabadon, de minden más téren ragaszkodtam akaratom érvényesítéséhez, és ahhoz, hogy azonnal engedelmeskedjenek nekem. "

Ne negedjük ki a kezünkből a sorsunkat és igyekezzünk azt irányítani. Ha egyszer nem sikerült, ne törjünk le, kezdjük újra és újra. Sikerülni fog, hát beszélni és biciklizni is megtanultunk. Amikor azt várják tőlünk, hogy legyünk a legletörtebbek, akkor látszunk a legvidámabbnak, nem törhetnek meg. Minden fogoly kötelessége megkísérelni a szökést. A jelszó pedig: mi nem ejtünk foglyokat. 

1. A nép csak akkor követ bennünket, ha szép jövőt festünk elé: a vezető a remények kufárja.

2. Főképp pedig hirdetni kell, terjeszteni úton, útfélen hajtogatni, hogy nemsokára jobban megy majd minden, hogy máris jobban megy minden.

3. Politikámnak az a vezérelve, hogy úgy kormányozok, ahogy a többség akarja, hogy kormányozzák; azt hiszem, ezzel épp eléggé elismerem a népfelséget.