Az ember cselekedeteit a nevelés befolyásolja. A nevelés lényege a szokásaink helyes ederbe terelése. A civilizáció sztenderdje. Az alapulhat családi viszonyokon, alapulhat vallási meggyőződésen, alapulhat az illemen, kamasz korban egy öltözködési szokás viselésén is. Mindegyik elvárás, amit be kell tartani, mivel ha nem tarjuk be, akkor következményekkel kell számolnunk. A jogszabályok be nem tartásának is vannak következményei, ezek egy atyai rosszallásnál erősebbek, fizetésre köteleznek, eltiltanak a cégvezetésről, a gépjárművezetéstől, megvonják a szabadságunkat. Ez mind mind a jog hatalmi körébe tartozik. Ma már megszokott, hogy a alapvető jogainkért nem kell erősen küzdenünk. Jogi jólétben élünk. A tulajdonunkat a törvény garantálja. A jog abban különbözik a fenti viselkedés követelményektől, hogy az állam kikényszerítő ereje áll mögötte. Gondoljunk csak bele, a magunk 100-200 m2-es lakása mellett az állam 93.000 km2-en működik, ez mekkora különbség. Ha elosztom a 200-at 93.000 el, akkor 0,00215054-et kapok, ennyi az aránybéli különbség az állam területe és az én lakásom között. A törvények betartása hosszú távú biztonságot jelent, a törvények betartása tehát gazdaságilag hosszú távú eszköz. Senkinek sem esik jól, ha például taxisként eltiltják a vezetéstől , a cégét el kell hagynia, mivel eltiltják a cégvezetéstől, ha bűncselekmény elkövetése miatt a nem lehet még vállalkozó sem. A jogállamban a jogé a fő hatalom.