Néha a törvény szövege bonyolult, és több idő kell ahhoz, hogy átláthatóan megértsük a rendelkezések jogi rendjét, sorrendjét. Erre egy kiváló példa áll itt a mező- és erdőgazdálkodási földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény elővásárlásra jogosultjainak rendszeréről. Ez egy rövid összefoglaló, ami pár perc alatt megérteti a jogosultak sorrendjét.

----- nincs elővásárlási jog---------
A.közeli hozzátartozók között
B.tulajdonostársak, osztatlan közös megszüntetése esetén,
C.támogatás feltételű adásvéte esetén,
-----Elővásárlási jogosultak sorrendje-----------
1.Állam,
2.közös tulajdon esetén a földműves tulajdonostárs
3.földet használó, helyben lakó szomszéd,
4.földet használó helyben lakó

5. földet használó, akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van,
    3-5. csoporton belül az elővásárlásra jogosultak sorrendje:

    A. Családi gazdálkodó, illetve a gazdálkodó család tagja,
    B. Fiatal földműves
    C. Pályakezdő gazdálkodó   

 -----------------------------------------------------
6.közös tulajdon esetén a földműves tulajdonostárs
7.szántó, rét, legelő (gyep), vagy fásított terület - legalább 1 éve állattartó telep a cél
8.a szántó, kert, szőlő, gyümölcsös -földműves, aki számára a tulajdonszerzés célja földrajzi árujelzéssel, továbbá eredetmegjelöléssel ellátott termék előállítása és feldolgozása, vagy ökológiai gazdálkodás folytatása,

  6-8. csoporton belül az elővásárlásra jogosultak sorrendje:

    A. Családi gazdálkodó, illetve a gazdálkodó család tagja,
    B. Fiatal földműves
    C. Pályakezdő gazdálkodó

-----------------------------------------------------
9. nem földet használó helyben lakó szomszéd
10. nem földet használó helyben lakó
11. nem földet használó akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van,

29. § (1) Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv több, azonos ranghelyen álló elővásárlásra jogosult javára hozhatna jóváhagyó döntést, akkor ezen elővásárlásra jogosultak közül az eladó, illetve a (3) bekezdésben meghatározott esetben a mezőgazdasági igazgatási szerv választása szerinti jogosultat jelöli ki arra, hogy az adás-vételi szerződés szerinti vevő helyébe lépjen.

Ma a Hagakura (a szamurájok becsületkódexe) ezt az idézetet kínálta fel számomra.

A csatlósnak mindenekelőtt rendíthetetlen odaadással kell szíve legmélyébe zárnia urát. Ez rendkívül értékessé teszi a szolgálatban. Annak, aki egy előkelő, emberöltők óta virágzó hűbértbirtokon születik, szívvel, lélekkel csak az urára kell gondolnia. Észben kell tartania a hála hatalmas adósságát, amivel az egymást követő nagyuraknak tartozik, amiért őseit gondos bánásmódban részesítették. Még sokkalta jobb az olyan, aki ráadásul értelmével és tehetségével, rangjához méltóan válik az ura hasznára.

De még egy hasznavehetetlen ember is, aki semmit sem tud kielégítően elvégezni, mindaddig megbízható csatlós, amíg teljes mértékben urának szenteli magát. Ezzel szemben kevesebbet ér az, aki odaadás nélkül, csak értelmével és tehetségével szolgálja urát.

A behajtási költségátalányt a Régi Ptk. már alkalmazta, és az új Ptk. is magáévá tette. A jogalkalmazási bizonytalanságokat pedig a behajtási költségátalányról szóló 2016. évi IX. törvény pótolta. Valójában 2013. július 1-jétől került a Ptk-ba, ezen időpont  után keletkezett ügyletekre alkalmazható.

A 2016-os törvény miniszteri indokolása a következőket tartalmazza:

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) behajtási költségátalányt is szabályozó 6:155. §-a (illetve a 2014. március 15-ig hatályban volt, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 301/A-301/B. §-ai) a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló 2011/7/EU irányelv (a továbbiakban: irányelv) átültetését szolgálta. Az európai uniós irányelvet a magyar bíróságoknak közvetlenül alkalmazniuk kell.

(Ide vonatkozó korábbi uniós normák:

2000. december 22-i 44/2001/EK tanácsi renelet

2004. április 21-i 805/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet

2006. december 12-i 1896/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet

2007. július 11-i 861/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet)

Gyakori és komoly következményekkel járó probléma volt ugyanis az, hogy a gazdasági szereplők egymás közötti vagy a gazdasági szereplők és a velük szerződő hatóságok (a továbbiakban: szerződő hatóság) közötti kereskedelmi ügyletekben a fizetésre gyarkan jelentős késedelemmel került sor. Ezért az irányelv nyíltan vállalt célja az volt, hogy a szerződéses kapcsolatokban a fizetési fegyelmet erősítse.

A régi Ptk. rendelkezései:

Ptk.301/A. § (1) Gazdálkodó szervezetek közötti szerződések esetén a késedelmi kamatra vonatkozó általános szabályokat az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat – ha a pénztartozást idegen pénznemben kell teljesíteni, az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamat, ennek hiányában a pénzpiaci kamat – nyolc százalékponttal növelt értéke. A kamat számításakor a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére. A késedelmi kamatot kizáró szerződési feltétel semmis, kivéve, ha a kötelezett késedelme esetére kötbér fizetésére köteles.

(3) Ha a kötelezett késedelembe esik, köteles a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére legalább negyven eurónak a Magyar Nemzeti Bank késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama szerint megfelelő forintösszeget megfizetni. E kötelezettség teljesítése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei alól; a kártérítésbe azonban a behajtási költségátalány összege beszámít. Az e bekezdésben foglaltaktól eltérő kikötés semmis.

Az Új Ptk. így szól:

6:155. § [Fizetési késedelem vállalkozások közötti szerződésben, valamint pénztartozás fizetésére kötelezett hatóság szerződése esetén]

(1) Vállalkozások közötti szerződés, valamint pénztartozás fizetésére kötelezett szerződő hatóságnak szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén a késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat - idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetén az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamat, ennek hiányában a pénzpiaci kamat - nyolc százalékponttal növelt értéke. A kamat számításakor a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére.

...

(4) Vállalkozások közötti szerződés esetén a késedelmi kamatot kizáró szerződési feltétel, szerződő hatóságnak szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén a késedelmi kamatot kizáró vagy azt az (1) bekezdésben meghatározott mértékhez képest alacsonyabb értékben meghatározó szerződési feltétel semmis, kivéve, ha a kötelezett késedelme esetére kötbér fizetésére köteles.

Mindebből ismételten látható, hogy a jegybanki alapkamat mértéke mennyire meghatározó az üzleti életben.

A behajtási költségátalányról szóló törvény hatálya a vállalkozások, valamint a vállalkozás és szerződő hatóság közötti kereskedelmi ügyletek ellenértékének kiegyenlítéseként teljesített valamennyi fizetésre kiterjed.

- kereskedelmi ügylet: vállalkozások, illetve vállalkozások és szerződő hatóságok között lebonyolított olyan ügylet, amelynek tárgya fizetés ellenében áruk adásvétele vagy szolgáltatások nyújtása.

- szerződő hatóság: a közbeszerzésekről szóló törvény szerinti ajánlatkérő, akkor is, ha közbeszerzési eljárás lefolytatására nem köteles.

- vállalkozás: szerződő hatóságnak nem minősülő, önálló gazdasági vagy szakmai tevékenységet folytató szervezet, még ha az adott tevékenységet egyetlen személy is végzi.

Vállalkozások közötti szerződés esetén a kötelezettet, szerződő hatóságnak vállalkozással kötött szerződése esetén pedig a szerződő hatóságot (a továbbiakban együtt: kötelezett) terhelő, kereskedelmi ügyletből eredő fizetési kötelezettség teljesítésének késedelme esetén a jogosult a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezetéül negyven eurónak megfelelő, a Magyar Nemzeti Bank - késedelem kezdőnapján érvényes - hivatalos deviza-középárfolyama alapján meghatározott forintösszegre (a továbbiakban: behajtási költségátalány) tarthat igényt.

Vigyázat egy év után a költség elveszhet!

A behajtási költségátalányt az arra jogosult a késedelem bekövetkezésétől számított egy éves jogvesztő határidőn belül követelheti. A követelés esedékességének időpontja önkéntes teljesítés esetén ennek időpontja, önkéntes teljesítés hiányában a teljesítésre való első felszólítás időpontja.

A kötelezett a behajtási költségátalány megfizetésére nem köteles, ha az erre irányuló igény érvényesítése során a késedelmét kimenti.

A behajtási költségátalány megfizetésére irányuló kötelezettség teljesítése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei alól; a kártérítésbe azonban a behajtási költségátalány összege beszámít.

A behajtási költségátalányt kizáró vagy azt negyven eurónál alacsonyabb összegben meghatározó szerződési kikötés semmis.

A Magyar Könyvvizsgáló Kamara internetes tájékoztatása szerint:

Fizetési felszólításra sincs szükség! A kötelezett késedelme esetén a 40 euró behajtási költségátalány minden további feltétel nélkül jár. Ha a késedelembe eső fél önként teljesít, akkor ez a 40 euró is megilleti a hitelezőt. Ebből a szempontból nem befolyásolja a kötelezettséget az sem, hogy az adós kimentette-e a késedelmét, egy napot késett-e vagy egy hónapot, továbbá a hitelezőnek felmerült-e egyáltalán bármilyen költsége a behajtással vagy sem.

Forrás: https://www.mkvkok.hu/40_euro_behajtasi_koltsegatalany

Képek forrása: pixabay