Ma a Hagakura (a szamurájok becsületkódexe) ezt az idézetet kínálta fel számomra.

A csatlósnak mindenekelőtt rendíthetetlen odaadással kell szíve legmélyébe zárnia urát. Ez rendkívül értékessé teszi a szolgálatban. Annak, aki egy előkelő, emberöltők óta virágzó hűbértbirtokon születik, szívvel, lélekkel csak az urára kell gondolnia. Észben kell tartania a hála hatalmas adósságát, amivel az egymást követő nagyuraknak tartozik, amiért őseit gondos bánásmódban részesítették. Még sokkalta jobb az olyan, aki ráadásul értelmével és tehetségével, rangjához méltóan válik az ura hasznára.

De még egy hasznavehetetlen ember is, aki semmit sem tud kielégítően elvégezni, mindaddig megbízható csatlós, amíg teljes mértékben urának szenteli magát. Ezzel szemben kevesebbet ér az, aki odaadás nélkül, csak értelmével és tehetségével szolgálja urát.