A 2016. évi 11. számú közlönyben jelent meg az 1/2016. (I.29.) AB határozat. Nagyon röviden az állami hivatalnokok jogairól szóló (nem ez a pontos cím, de így teljesen érthető) 2012. évi V. törvény kapcsán az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a benne lévő két egymást követő törvényt áthidaló rendelkezés Alaptörvény-ellenes, a régi törvényben 36 havi, az új törvényben az állam 24 havi összegre volt perelhető. Ezt a szabályozási helyzetet az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek minősítette.

Idézet a határozatból.

"Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a Tv. 3. § (5) bekezdése hátrányos tartalmú, visszamenőleges hatályú szabályozást valósít meg az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésébe ütköző módon azáltal, hogy a folyamatban lévő perekben a munkavállalót megillető átalány-kártérítés megítélhető legnagyobb összegét harminchatról huszonnégy havira csökkentette le, ezért azt az Alkotmánybíróság megsemmisíti. Az alaptörvény-ellenesség megállapítása kapcsán hangsúlyozza az Alkotmánybíróság, hogy a jogalkotó nem magánfelek közötti peres ügyekbe avatkozott bele, hanem olyan közszolgálati, foglalkoztatási jogviszonyt érintő perekben csökkentette le a megítélhető átalány-kártérítés összegét ahol szükségszerűen és végeredményében az állam a másik peres fél. Ezáltal nem csupán hátrányos tartalmú, visszamenőleges hatályú szabályozást hozott létre, hanem a saját nézőpontjából kedvezőbb szabályozást teremtett meg folyamatban lévő perekben."

Van egy régi jogelv: senki sem lehet saját ügyének bírája. Ezt az állami szférában úgy kell mondani a döntés kapcsán: "Az állam saját munkáltatói viszonyaiban nem járhat el csak a saját nézőpontjára tekintettel."

A felhasznált fotó szabadfotó!