A jogszabályoknak is van anyaga. A jogszabályok jogból vannak. Ezt a Kúria is megerősítette a 40/2015. közigazgatási elvi határozatban.

Így szól az elvi határozat:

Törvényekbe foglalt alapelvi rendelkezések sérelmére hivatkozás esetén a bíróságok nem háríthatják el a vizsgálatot. Törvényi alapelvek megsértése is jogszabálysértés.

Magyarország Alaptörvénye a jogrend alapja, szöveges tartalmába ágyazva kapott helyet a nemzeti hitvallás:

Isten, áldd meg a magyart!

NEMZETI HITVALLÁS

MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat:

Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette.

Büszkék vagyunk az országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő őseinkre.

Büszkék vagyunk a magyar emberek nagyszerű szellemi alkotásaira.

Büszkék vagyunk arra, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát, s tehetségével, szorgalmával gyarapította közös értékeit.

Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét. Becsüljük országunk különböző vallási hagyományait.

Ígérjük, hogy megőrizzük az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt nemzetünk szellemi és lelki egységét. Kinyilvánítjuk, hogy a velünk élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők.

Vállaljuk, hogy örökségünket, egyedülálló nyelvünket, a magyar kultúrát, a magyarországi nemzetiségek nyelvét és kultúráját, a Kárpát-medence természet adta és ember alkotta értékeit ápoljuk és megóvjuk. Felelősséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erőforrásaink gondos használatával védelmezzük az utánunk jövő nemzedékek életfeltételeit.

Hisszük, hogy nemzeti kultúránk gazdag hozzájárulás az európai egység sokszínűségéhez.

Tiszteljük más népek szabadságát és kultúráját, együttműködésre törekszünk a világ minden nemzetével.

Valljuk, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság.

Valljuk, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttműködve bontakozhat ki.

Valljuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet, összetartozásunk alapvető értékei a hűség, a hit és a szeretet.

Valljuk, hogy a közösség erejének és minden ember becsületének alapja a munka, az emberi szellem teljesítménye.

Valljuk az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét.

Valljuk, hogy a polgárnak és az államnak közös célja a jó élet, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság kiteljesítése.

Valljuk, hogy népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi.

Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét.

Nem ismerjük el történeti alkotmányunk idegen megszállások miatt bekövetkezett felfüggesztését. Tagadjuk a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzetiszocialista és a kommunista diktatúra uralma alatt elkövetett embertelen bűnök elévülését.

Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét.

Egyetértünk az első szabad Országgyűlés képviselőivel, akik első határozatukban kimondták, hogy mai szabadságunk az 1956-os forradalmunkból sarjadt ki.

Hazánk 1944. március tizenkilencedikén elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május másodikától, az első szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk. Ezt a napot tekintjük hazánk új demokráciája és alkotmányos rendje kezdetének.

Valljuk, hogy a huszadik század erkölcsi megrendüléshez vezető évtizedei után múlhatatlanul szükségünk van a lelki és szellemi megújulásra.

Bízunk a közösen alakított jövőben, a fiatal nemzedékek elhivatottságában. Hisszük, hogy gyermekeink és unokáink tehetségükkel, kitartásukkal és lelkierejükkel ismét naggyá teszik Magyarországot.

Alaptörvényünk jogrendünk alapja, szövetség a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között. Élő keret, amely kifejezi a nemzet akaratát, azt a formát, amelyben élni szeretnénk.

Mi, Magyarország polgárai készen állunk arra, hogy országunk rendjét a nemzet együttműködésére alapítsuk.

A Kúria idézett határozata az alábbi megállapításokat tartalmazza:

[15] Amennyiben valamely jogszabályi rendelkezésről – így a Ket.-ben foglalt alapelvekről – az a megállapítás születik, hogy önmagában nem alkalmazható, úgy az jogdogmatikai szempontból azt jelenti, hogy az adott rendelkezésnek normatív ereje nincs. Alapelvi rendelkezések normatív erejének kétségbe vonása az alapelvben megfogalmazott jogintézmények, jogok és elvek érvényesülésének korlátjaként jelentkeznek. Ezért kiemelkedő jelentőségű normativitásuk önmagában történő elismerése is. Így pl. az Alkotmánybíróság ítélkezése kezdetén a 9/1992. (I. 30.) AB határozatban megállapította, hogy „[a]z Alkotmányban tételesen szereplő jogállam alapértékének sérelme önmagában is megalapozza valamely jogszabály alkotmányellenességét.” Több döntés pusztán a jogállamiság sérelmén alapul. Tehát önmagában alapelvek alapján is lehet megalapozott döntést hozni.

[16] A Ket. fontos alapelveket határoz meg. Meghatározza a jogszabályokban foglalt célok figyelembe vételét, a hatóság együttműködési kötelezettségét, a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelmét, a törvény előtti egyenlőséget és a megkülönböztetés tilalmát, a tisztességes ügyintézéshez való jogot, az anyanyelv használatát stb. A Kúria nyomatékosítja, hogy ezeknek az alapelveknek normatív ereje van.

Kissé elkalandozva a jogi normák alacsonyabb szintjére az alábbi rendelkezést találjuk a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendeletben:

3. § (1) A jogszabály normatív tartalmú rendelkezéseit a jogszabály szakaszai és mellékletei tartalmazzák.

Látható, hogy az Alaptörvény e tekintetben atipikus, egy dolog biztos és magából a nemzeti hitvallásból is kiolvasható, hogy az Alaptörvény jogszabály, viszont sajátosan nem szakaszokra, hanem cikkekre osztható. A szakasz a jogszabály-szerkeztés alapegysége. Az IRM rendelet 36. § (3) bekezdése szerint a jogszabály alapegysége a szakasz.

A jogszabályszerkesztésről szóló IRM rendelet szerint a preambulum és a bevezető rendelkezés nem rendelkezik normatív tartalommal, továbbá az 59. § (2) bekezdése szerint címet sem viselhet.

59. § (1) A preambulumot és a bevezető részt a jogszabálytervezet megjelölése után közvetlenül, a szerkezeti egységeket megelőzően kell elhelyezni.

(2) A preambulumnak és a bevezető résznek nem adható cím.

(3) A preambulum kijelentő mondatból vagy mondatokból áll, és sortöréssel tagolható.

(4) A bevezető rész egyetlen, sortöréssel tagolható mondatból áll.

A Nemzeti Hitvallás nem preambulum és nem bevezető rész, hiszen címet visel és többekben is tagolt. Ergo: normatív tartalmú rendelkezés.

Sólyom László: Az Alaptörvény díszkiadása című Magyar Jogban megjelenős írása az alábbiakat támasztja alá:

Az Alaptörvény feltűnő, jellegadónak is szánt újdonsága nem annyira a tételes rendelkezések, hanem az értékdeklarációk és az alkotmány beágyazása a nemzeti történelembe. A Nemzeti Hitvallásnak olyan, identitást és nemzeti egységet teremtő szerepet szántak, amelyre az 1848-as forradalom 12 pontja volt a példa.[13] Ez a terjedelmes történelemértelmezés és értékdeklaráció nem normaszöveg, mint ahogy a 12 pont és az ismert nagy Nyilatkozatok sem. Itt mégis összekapcsolták a jogilag közvetlenül érvényesülő alkotmányi szabályokkal. Egyfelől az alkotmányértelmezésnél kötelezően figyelembe kell venni a Nemzeti Hitvallást.

Másfelől a Hitvallás szellemében az ezeréves történeti alkotmánnyal is összekötik az Alaptörvényt – szintén az értelmezési szabállyal.[14]

Hiszen az Alaptörvényt nemcsak az új rendszer megfogalmazására, hanem az ezeréves múlttal való folyamatosság helyreállítására is szánták.[15] Ez az a koncepcionális újdonság, ami a magalkotmány koncepcióját táplálta: az Alaptörvény csak a szimbolikusan használható Hitvallást és az alapjogokat, az államszervezet legfontosabb alapjait tartalmazza. A többi – a nem-újdonság és európai követelmény – kétharmados törvényekkel is megoldható.[16]

Mindezen alapján a Nemzeti Hitvallás jogi természetétől nem szabad eltekintenünk.