Egyetemi éveink alatt úgy tanultuk, hogy a közjog és a magánjog között az egyik különbség, hogy a közjog alá, fölérendelt, míg a magánjog mellérendelt. Politikai hovatartozástól függetlenül, hiszen a közigazgatási eljárási törvény 2004-es (és a folyamat még koránt sem ért véget), azért a világ picit megváltozott. Volt egy állam, ami fölé volt rendelve az állampolgároknak, aztán jött egy hatósági szerződés, amiben már azért erősen látszanak a magánjogi mellérendeltség elemei. Mintha azonos felek kötnék meg. (lásd egyes helyeken a közterület-használat szabályozása), de végül a merev államigazgatási (sic!) szabályok szolgáltató jellegűvé tétele mentén mégis megmarad az alá fölérendeltségi jelleg, csak annyi a változás, hogy a állampolgár helyeződik a felső pozícióba. (Ügy ura) Persze, amint megjelenik az ellenérdekű ügyfél, máris színesebb lesz a paletta, hiszen valakit állami kényszerrel kötelezhetnek. AZ ÁLLAMI KÉNYSZER PEDIG NEM JÁTÉK!

A válasz erre igazából, hogy gyakrabban. Nagy döntéseink előtt végezzünk gazdasági számításokat, de azért nem árt ha jogi szempontból is átnézzük a dolgokat. Lehet, hogy hallunk olyan módszert, ha nem is kiskaput, mert azok azért mindig veszélyesek, ami megkönnyíti a dolgunkat. Az ügyvédi titoktartás megóvja az üzleti elképzelést, főleg, ha hiteles, személyre bízzuk az elképzelésünket. A legtöbb ügyvéd azt mondja: "Sajnos már túl későn jöttek az ügyfelek, amikor már eldőlt minden, és nem lehetett igazán jól segíteni." Persze van aki ilyenkor is tud azért a saját intelligenciájából ezt azt előrántani, de sokkal jobb megtervezett, előkészített, alaposan letisztázott viszonyokba belépni. Nincs borzasztóbb dolog a világon mint a kapkodás. Nem szabad belenézni, de azért érezni kell, hogy ott a lábunk mellett a szakadék. Döntéseket akkor tudunk meghozni, ha van elegendő és még több információnk. Az információk csökkentik a kockázatot, ez pedig nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb döntéshez vezet. Sajnos az elektronikus tudás megjelenésével bőség és hiány is keletkezett hiteles és megbízható, az állampolgárokat kiművelő jogi segédanyagokból. Ilyen volt régen a minden újságárusnál kapható: Házi Jogtanácsadó, vagy azt megelőzően az Házi Titkár és Önügyvéd könyv. Ha tehetjük modellezzünk és kérdezzünk mielőtt döntenénk. Közösen a problémákat is könnyebb megoldani.

Mi a közös a jeruzsálemi templom és az egri érseki pincerendszer között? Ezt egykori történelemtanárom is feltehette volna egy pluszpontért. A Wikipédia így foglalja össze az egri pincerendszer építését.

"1687-ben a törökök elhagyták Eger városát. A visszatérő püspök - Fenessy György - viszont már nem akarta újjá építtetni a régi gótikus palotát a várban, hanem vásárolt két építési telket a városban és egy vadonatúj palotát kezdett építtetni. Az építőanyagot, ami a riolit tufa volt, a palota mögötti illetve alatti domboldalból termelték ki. Így mire felépült a palota, egy hatalmas pincével is rendelkeztek." S micsoda bort tároltak ott.

Az ókor egyik leggazdagabb uralkodója, a méltán híres Salamon király is így építette templomát, hatalmas pincerendszert hagyva az építmény alatt. Mindig az egyszerűen és világosan gondolkodó emberek a leghatékonyabbak. Salamon annyira gazdag volt, hogy messze földről Afrikából utazott el hozzá, hogy megismerje Sába királynője.

Fenessy György püspök is bizonyára jól ismerte a Biblia történeteit, így Salamon király nagy építkezését is. Jó ha feltűnnek ismét okos, ügyes motívumok.

A következő dolog tulajdonképpen a negatív gondolatok parabolája. Vannak rossz üzletek. Gondoljunk csak bele, adott egy hely, a neve Paradicsom, lakói: Ádám és Éva. A teremtett világ első emberei. Boldogan élnek, mindenük megvan, amire szükségük van, a klíma ideális, minden figyelem és kellemes környezet adott. Ahogy a Hooligans énekli: Paradicsom! (Ja: No stressz!) Az isteni gondviselés pátyolgatja őket, boldogok, egészségesek, minden ennivaló rendelkezésükre áll. Nincs gondjuk semmire.  Halhatatlanok és egészségesek. Egy szabály van: AZ ÉLET FÁJÁRÓL NEM ENNI! Igazából modern hasonlattal a luxusszórakozásoktól a különböző szórakoztató időtöltéseken keresztül mindenük megvan, és ezeket hanyagolják.  Csak azért is a fa gyümölcsén kattognak. Egy alma nem éri meg. Az egójuk fellendíthette a fantáziájukat a végtelen kíváncsiság irányába, de nem érte meg. Egy alma nem éri meg. S ahogy az almán, a negatív gondolatokon sem érdemes kattogni, mert a Paradicsom mindenki körül ott van. Minden fejben dől el.

Marcus Aurelius mondja:

"Ha rajtad kívül álló dolgok bántanak, nem ők zavarnak téged, hanem a saját, róluk alkotott ítéleted. És neked hatalmadban áll, hogy akár most rögtön kitöröld ezt az ítéletet."

Kaptam ma egy sms-t, amiben tájékoztatnak, hogy az általam adott vért felhasználták a kórházban. :-) Van aki a saját testéből jut jövedelemhez, mivel gyógyszerészeti célra eladja a vérplazmáját, és van akinek maga az élet, az egészség a legnagyobb kincse, ehhez lenne szüksége vérre. A magyar Vöröskereszt pro vita díjat adományoz, annak aki életében több mint százszor ÍRD ÉS MOND 100-SZOR ad vért. Ma már Budapesten műtétre vinned kell magaddal a donorokat is, mert nagyon kevesen adnak vért. A véradás másnapján mindig nagyon frissnek és energikusnak érzem magam. Buzdítok mindenkit véradásra!

Egy férfi évente négyszer adhat vért, ez azt jelenti, hogy 25 év alatt jön össze a száz alkalom, de azt is, hogy 25 évig nem szedsz gyógyszert, nem esel át műtéten, egészséges vagy. Az egészségnél pedig nincs nagyobb kincsünk a világon!

Kép forrása: http://nameberry.com/blog/2013-playground-analysis-how-combined-s

HA VAN PÉNZ A KÖZÖS JÁTSZÓTÉRRE, ÉS MINDENKI GONDOSAN VIGYÁZ RÁ, NEKED NEM KELL RÁ KÖLTENED! A KÖZÖS MINDIG JOBBAN MEGÉRI!

Ezen a blogon, legyen alapvető gondolat, hogy SENKI SEM SZÜLETETT SZEGÉNYNEK. Ezt a tézist azzal támasztom alá, hogy minden embernek van bőségesen fejleszthető szelleme és teste. Örök törődést igényel mindkettő. Hiába a vagyon mindig gondozást igényel. Például fogjuk fel úgy, hogy a fogak és a szemek természetes ékszerek, amikre fokozottan kell ügyelni. Márai azt írja, bánj a testeddel úgy mint a szolgáddal, no már szolgája is akad az embernek. Ezzel összefüggésben jutott eszembe két fiú a kollégiumban, akik úgy nyelvvizsgáztak le középfokon egy év alatt, hogy megtanulták a spanyol középszótárt. Azt mondják, hogy egy idegen szóval hatszor kell találkoznunk, hogy megtanuljuk. Ez azt jelenti, hogy a középszótárt hatszor kellett elolvasniuk. Szó nincs róla, minden nap este ezzel foglalkoztak, és meg is lett az eredménye. Egyikük ma is egy spanyol nyelvű cég könyvelője. Ebből is látszik, hogy az önfejlesztés, a tanulás az egyik legjobb befektetés, és a többnyelvű tolmács Lomb Kató szerint a nyelvet még rosszul is érdemes művelni, tanulásban, mozgásban nem lehet elég a pazarlás, de azért túlzásba se vigyük!