Lekötött betét - pénzügyi alapok - új Ptk.
Átnéztem régi mérlegképes könyvelői tankönyvemet és az alábbi kincseket találtam:
A bankok által ügyfeleik részére kínált szolgáltatásokat hagyományosan három nagy csoportba: az aktív, a passzív és a semleges műveletek közé szokás sorolni. Megkülönböztetésük azon alapszik, hogy az egyes műveletek milyen hatást gyakorolnak a bank mérlegére. A hitelnyújtás a banknál az eszközöket (aktívákat), míg a betétgyűjtés és egyéb forrásszerzés a passzívákat növeli. A semleges szolgáltatások (pl. a pénzforgalom lebonyolítása) a hitelintézet mérlege szempontjából indifferensek. … A modern gazdaság pénzigényének kielégítéséhez a bankok saját forrásai nem elegendőek, hitelezési tevékenységük folytatásához külső pénzforrások bevonására van szükség. Az erre irányuló, passzív bankműveletek három csoportba sorolhatók:
- betétgyűjtés,
- banki értékpapír kibocsátása és
- hitelfelvétel.
A) Betétgyűjtés
Az idegen pénzeszközök bevonásának legfőbb formája a betétgyűjtés. Ez a banktevékenység hosszú múltra tekint vissza, gyökerei a középkori letétkezelésben keresendők. Ebben az időszakban a bankárok (pénzváltók) ügyfeleik pénzének őrzését vállalták letéti díj ellenében. Az ügyfélnek kezdetben letéti elismervénye fejében ugyanazokat a pénzdarabokat szolgáltatták vissza, amelyeket korábban a bankárra bízott.
A későbbiekben a bankárok már csak arra vállaltak kötelezettséget, hogy azonos értékű pénzt adnak vissza, ami lehetővé tette, hogy a letétben elhelyezett összeget megforgassák, hitelként kihelyezzék. Így fejlődött ki az új üzletág: a betétgyűjtés, ahol jellemzően a bank fizet az ügyfélnek azért, hogy pénzét nála helyezze el.
A betétek többféle szempontból csoportosíthatók. A betét elhelyező (pénztulajdonos) személye szerint beszélhetünk:
- a vállalkozások
- a lakosság
- a költségvetési szervek
- alapítványok és
- hitelintézetek betéteiről.
A betét pénzneme szerint különbséget tehetünk:
- a forint betét és
- a deviza betét között.
A kamatozás módja szerint
- fix
- változtatható és
- változó
kamatozású betéteket különíthetünk el.
Fix kamatozású betét esetén a szerződő felek a betét teljes futamidejére előre rögzítik a kamatlábat. Változó kamatlábról olyankor beszélünk, ha a bank kiköti magának azt a jogot, hogy piaci kamatláb, vagy valamely referencia kamatláb változása esetén egyoldalú nyilatkozattal módosíthatja a betét kamatlábát. Ezzel szemben változó kamatozású betétnél már szerződéskötéskor rögzítik, hogy referencia kamatláb módosulása milyen automatikus változást idéz elő a betéti kamatlábban, azaz miként árazza azt át.
A lekötés időtartama alapján megkülönböztetünk
- látra szóló betéteket,
- felmondásos betéteket, továbbá
- lekötött betéteket.
A látra szóló betétek felett a tulajdonos illetve annak megbízottja bármikor rendelkezhet, a bank köteles azonnal teljesíteni. Alapvető funkciójuk a fizetési forgalom lebonyolítása. Hitelforrásként csak korlátozottan jöhetnek számításba, ezért számos országban (pl. USA, Svájc) egyáltalán nem kamatoznak, vagy csak jelképes kamatot fizetnek utánuk.
A felmondásos betétek átmenetet képeznek a látra szóló és a lekötött betétek között. Jellemzőjük, hogy a hitelintézet több országban csak bizonyos határidő eltelte után köteles kifizetést teljesíteni.
A bank számára – hitel kihelyezési forrásként – a lekötött betét a legbiztonságosabb, ezért magasabb kamatot térít utána. Változatos formái léteznek (havi-, negyedéves-, éves lekötés, lakástakarékossági betét stb.), és a kamatozási feltételek is erősen differenciáltak.
A betétek külön nevesített alváltozata a takarékbetét. A takarékbetét konstrukciókat elsősorban a hosszabb távú, főként vagyonfelhalmozást szolgáló megtakarítások fogadására alakították ki. Takarék-betét szerződés létrejöttekor a bank a betétesnek névre szóló takarékbetétkönyvet (vagy más okmányt) köteles kiadni. A betétállomány változásait a betétkönyvi bejegyzések mutatják. A takarékbetét terhére átutalási megbízás nem adható, csekk nem állítható ki, tehát fizetési forgalomba nem kapcsolható be.
A takarékbetét után a hitelintézet kamatot, illetőleg – nyereménybetét esetén – a sorsolás eredményétől függően nyereményt fizet ki. Ennek a megtakarítási formának további sajátossága, hogy a takarékbetét összegének visszafizetésére és a kamat, illetve a nyeremény kifizetésére vonatkozó követelés a Polgári Törvénykönyv alapján nem évül el. (Megjegyzés: azóta 2014. március 15. óta új Polgári Törvénykönyv van hatályban!)
A bank köteles üzletszabályzatát az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségében kifüggeszteni. Az üzletszabályzatban közzé kell tennie valamennyi betéti konstrukció kamatszámítási képletét, a kamatozás kezdő és utolsó napját, a lejárat előtti felvét feltételeit, továbbá minden olyan információt, feltételt, amely kihatással van a kifizetett összegre. A hitelintézetnek az általa kínált minden egyes betétszerződésre vonatkozóan a rögzített kamatszámítási módszeren kívül az egységesített betéti kamatláb mutatót (EBKM) is fel kell tüntetnie.
A betétesek biztonságának növelése érdekében a Magyarországon tevékenykedő hitelintézetek kötelesek az Országos Betétbiztosítási Alaphoz (OBA) csatlakozni. (Nem köteles csatlakozni az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet fióktelepe, ha rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 94/19/EGK irányelve által előírt betétbiztosítással.) Az OBA feladatai közé tartozik a betétek befagyásának megelőzését célzó intézkedések megtétele, illetve az intézkedések eredménytelensége esetén a tagsági jogviszonyban álló hitelintézet betéteseinek részére a jogszabályban meghatározott kártalanítási összeg kifizetése.
Az Alap által biztosított körbe az OBA tagsággal rendelkező hitelintézetnél elhelyezett, az állam által nem garantált, névre szóló betétek (ideértve a takarékbetéteket és a bankszámlaszerződés alapján fennálló pozitív számlaegyenlegeket) tartoznak.
Mindez Benkőné dr. Deák Ibolya, dr. Gyulai László, Illés Ivánné dr., Sztanó Imréné dr. Pénzügyek (Tételvázlatok a mérlegképes könyvelők szóbeli vizsgáihoz.) című a Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Zártkörűen Működő Részvénytársaság által kiadott könyvében olvasható. Az alapok jól kiolvashatók fentiekből. Érdemes többször átfutni még ha evidensnek is tűnik.
Megjegyzésként: a régi és új Ptk. szövegek összevetése:
Régi Ptk.
4. A takarékbetét-szerződés
Ptk.533. § (1) Takarékbetét-szerződés alapján a pénzintézet köteles a betevőtől takarékbetétkönyv vagy más okmány ellenében pénzt átvenni és annak összegét a szerződés szerint visszafizetni.
(2)Takarékbetétet névre szólóan lehet elhelyezni. Takarékbetét elhelyezhető a hitelintézetnél más kedvezményezett részére is.
(3) A pénzintézet a takarékbetét után a betételhelyezés idejére kamatot, illetőleg – nyereménybetét esetén – a sorsolás eredményétől függően nyereményt fizet ki.
(4)A takarékbetét összegének visszafizetésére és a kamat, továbbá a nyeremény kifizetésére vonatkozó követelés nem évül el.
Az Új Ptk. változtat a szabályozáson, de nem az elévülés elmaradását, hanem a határozott idejű betéti szerződésre vonatkozó jogviszony határozatlan idejűvé alakulását teszi lehetővé, azaz az alapjogviszonyt tartja fenn, ami szélesebb lehetőségeket biztosít a felek számára, például a szerződés alapvető feltételeinek módosítását.
A betétszerződés
6:390. § [Betétszerződés]
(1) Betétszerződés alapján a betétes jogosult a bank számára meghatározott pénzösszeget fizetni, a bank köteles a betétes által felajánlott pénzösszeget elfogadni, ugyanakkora pénzösszeget későbbi időpontban visszafizetni, valamint kamatot fizetni.
(2) Határozott időre szóló betét esetén a bank a betét összegét lejáratkor vagy a betétes rendelkezése szerint köteles visszafizetni.
(3) A betétes a betét összegének visszafizetését a szerződésben meghatározott idő lejárta előtt is jogosult kérni. A betétes felszólítása hiányában a bank a szerződésben meghatározott idő lejárta előtt nem jogosult a betét összegének visszafizetésére.
(4) A lejáratkor fel nem vett betétösszeg átalakul határozatlan idejű betétté.
(5) Határozatlan időtartamú betét esetén a bank a betét összegét a betétes rendelkezése szerint, késedelem nélkül köteles visszafizetni.
Az új Ptk. 2014. március 15-étől hatályos, ettől az időponttól kötött szerződésekre az új Ptk,, ezt megelőző szerződésekre a régi Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni.