A római plebejusok megelégelték, hogy nekik kell dolgozniuk, összeszövetkeztek kivonultak Rómából a Szent Hegyre, hogy ott új várost alapítsanak, és ott ők legyenek az urak.

---------- De, hogy kapcsolódik ez ehhez a bejegyzéshez? ----------------------------

Hát gyakran előfordul, hogy a közszféra dolgozói megkapják, hogy őket a dolgozó szféra tagjai tartják el, ezért nincs elegendő életjogosultságuk. Hát erre szoktam mondani, egy kedves történetet:

Egy önkormányzati alkalmazott és egy üzletember beszélget:

- ÜZLETEMBER: Én tartalak el!

- HIVATALNOK: De hát én tanítottalak meg írni és olvasni. (Lévén ő szervezte akkor még az oktatást, ma már az állam) (Elég basic skillek ;-) )

- ÜZLETEMBER: Akkor is én tartalak el!

- HIVATALNOK: De hát én biztosítom neked az egészségügyet!

- ÜZLETEMBER: Dehát milyen az az egészségügy amit kapok tőled?

- HIVATALNOK: Miért, Te hogy tartasz el?

---------------------- Engedtessék meg és maximálisan elismerve mindkét szféra valódi létjogosultságát, mind kettő nagyon fontos, és nélkülözhetetlen szféra. Magyarország 93 000 km2-én nem lehet nagyobb világi hatalom mint az állam. Az államot meg kell szervezni, működtetni kell, ezt is el kell látni, és igen termelni kell nagyon komolyan a GDP-t, az export feltételeit is meg kell teremteni. Leborulok a nemzet nagysága előtt.

De az igazi béketeremtésre a kiváló szónok Menenius Agrippa volt képes, a fent elkezdett ókori történetben, az alábbi gondolattal győzte meg az elégedetlen plebejusokat.

"Valamikor réges-régen, amikor az ember teste még – nem úgy, mint manapság – nem forrott eggyé, hanem valamennyi testrésznek megvolt a maga saját véleménye, a maga szava, méltatlankodni kez­dett valahány, hogy övé a gond, a munka és a fáradság, amivel mindent megszerez a gyo­mornak. Az pedig ott középen semmit sem tesz, csak élvezi a gyönyörűségeket, amiket a többi nyújt neki. Összeesküdtek hát, hogy a kéz nem viszi az ételt a szájhoz, a száj nem fogadja el, amit adnak neki, a fogak pedig nem rágják meg. Haragjukban éhséggel akarván megzabolázni a gyomrot, azzal együtt az egész testet teljes romlásra juttatták a tagok. Ekkor értették csak meg, hogy a gyomor sem jelen­téktelen szolgálatot teljesít. Legalább annyira táplálja a többi tagot, mint amennyire őt táplálják, visszaadván a test valamennyi részének azt, amiből élünk, erősödünk, és egyaránt osztja el az ereken keresztül a megemésztett étel termékét, a vért.”

Forrás: http://olvasmanyaid.blogspot.hu/2013/12/menenius-agrippa.html

Minden szférára szükség van, s mindenkinek van önbecsülése, az ügyek intézése sokkal könnyebb, ha nyitottsággal fogadják egymás érdekeit.