Nem rég köszöntem meg a vagyonjogász.blog minden kedves olvasójának a közreműködést a blog egy éves fennállása alkalmából. Ma az új évet várom és köszöntöm. Mindekinek kívánok sikeres, egészséges, vidám, motivált, biztonságos új évet! A blog jelmondata a következő évben is ez lesz: SENKI SEM SZÜLETIK SZEGÉNYNEK...!
Működésünkkel, és a fenti zöld trabanttal kívánunk mindenki számára MOTIVÁLT, EGÉSZSÉGES, EREDMÉNYES ÚJ ESZTENDŐT!
Marcus Gromov, dr.
Az albérleti árak manapság rendkívül magasak. Sokszor találkozni túlbiztosított a bérlő számára előnytelen szerződésekkel. Csipp-csupp dolognak tűnik, de sok albérleti szerződés végződik csúnya vitával. Magam is láttam már több ilyet. A dolog rákfenéje, hogy a főbérlő a gyanútlan albérlővel aláírat egy oroszlánszerződést. Az oroszlánszerződés, vagy oroszlánnal kötött szerződés kiegyenlítetlen feltételeket és az egyik fél (bérbeadó) számára túlzó előnyöket rejt. A kaució visszadsására vonatkozó szerződéses rendelkezés a tipikus esete ennek. Mivel alacsonyak a betéti kamatok, a gyors meggazdagodás érdekében sokan fogadnak be üres lakáukba "palimadarakat". A szerződés aláírása előtt kérjük meg jogász ismerősünket, ügyvédünket ellenőrizze, tollas-e a hátunk. Belerepül-e a sültgalamb az oroszlán szájába? Legyünk körültekintőek, óvjuk meg magunkat a bosszúságtól. A lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről külön törvény rendelkezik a száma: 1993. évi LXXVIII. törvény. A szavakon is sok múlik. Nem mindegy, hogy a szerződésben bérlőtársakként, vagy társbérlőként szerepelünk. Látszóltag ez játék a szavakkal, de ha valamelyik bérlő elköltözik, máris fizetési kötelezettségünk keletkezhet. A hivatkozott törvény rendelkezései a következők:
4. § (1) A lakást több bérlő együttesen is bérelheti (bérlőtársak).
(2) Önálló bérlet esetén bérlőtársi jogviszony akkor létesíthető, ha ebben a bérbeadó és a bérlő, valamint a leendő bérlőtárs megállapodnak.
(3) Önkormányzati lakásra bérlőtársi szerződés önkormányzati rendeletben meghatározott feltételekkel köthető.
(4) Önkormányzati lakásra - ha a bérlőkijelölésre jogosult eltérően nem rendelkezik - a házastársak közös kérelmére, bérlőtársi szerződést kell kötni.
(5) A bérlőtársak jogai és kötelezettségei egyenlőek, jogaikat együttesen gyakorolhatják. Kötelezettségük a bérbeadóval szemben egyetemleges.
5. § (1) Ha a szerződés alapján a bérlők a lakás meghatározott lakószobáját és egyes helyiségeit kizárólagosan, más helyiségét pedig közösen használják, társbérlők. A társbérlő önálló bérlő.
Ha tehetjük inkább társbérlők legyünk. A fenti egyetemlegesség alapján ha egyedül maradsz bérlőként a teljes bérleti díjat neked kell megfzietned! Ez megéri? Nem.
Persze nem tudhatom a végső választ, de mégis az jutott eszembe, hogy azért örököltek a középkorban az első szülőttek, mivel ők azok a testvérek közül, akik a legtöbb időt töltötték együtt szüleikkel, így a nevelés mennyiségében, és érettségük legmagasabb fokán álltak. Továbbá a pszichológiailag is igazolni látszik, hogy az első szülöttek felelősebbek, s hűségesebbek szüleikhez. A régiek semmit nem bíztak a véletlenre és tapasztalataikat beépítették a törvényekbe. Az első szülöttek előnye az időben, hogy több időt töltetenk szüleikkel életük során mint kisebb testvéreik. A sors ebben őket jobban szereti, ám ezért felelősséget is rótt a vállukra. Hogy mi a vagyonértékű jog, nála szebb példáját nem adja az elsőszülöttségi jog. Mint a képen Ézsau és Jákob esete, ahol egymás közt adják és veszik az elsőszülöttségi jogot.
1. A soha és a lehetetlen nem francia szavak.
2. A politikában ugyanaz a módszerem mint a háborúban, közömbösítem az egyik szárnyat, hogy megverhessem a másikat.
3. 1790 óta harminchatezer francia község harminchatezer árva lány - tíz év óta fosztogatják és hagyják sorsukra őket a községi gyámok... Az elöljárók, helyettesek és tanácsnokok változása jószerivel csak a sikkasztás módjában jelentett változást; ellopták az országutat, az ösvényt, ellopták a fákat, ellopták a templomokat, ellopták a község ingóságait, s lopnak még ma is a közigazgatás örve alatt.
Magyarország Alaptörvénye mindenki számára biztosítja a jogegyenlőséget. Ennek a jogi szabályozásban is meg kell jelennie. Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény egyes közjogi tisztségviselők jogviszonyának megszünésekor (pl. polgármesterek) a megszűnéskori juttatást 75%-os különadóval sújtja. A hatályos szabályozás szerint a különadó hatálya a ki nem vett szabadság esetében is érvényesül. Ebben a tekintetben lehet alaptörvényellenes a szabályozás, mert a munkabér eddig is megjárt, a helyébe lépő ki nem vett szabadság is jár, tehát ha a szabadság megváltás értékét vesszük el tőlük, akkor magát a szabadságot vesszük el. Ezért lehet alaptörvényellenes a szabályozás. A szabályozás szükségtelen és aránytalan ebben a tekintetben. Elnagyolt és túlzó lehet.
(1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.
(2) Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja.
(3) A nők és a férfiak egyenjogúak.
Az orvosoknak, ügyvédeknek tevékenységük végzéséhez felelősségbiztosítással kell rendelkezniük. Ez azt jelenti, hogy ha valami nem úgy történik szakmailag, ahogy ők ezt akarták felmerülhet a felelősségük, és azt nekik felróják. A politika és a közigazgatás szereplőire, az állami vezetőkre ilyen szabály nem vonatkozik. A jogalkotónak megfontolás tárgyává kellene tennie, hogy tegye kötelezővé a közhivatalokban ülő személyek kötelező felelősségbiztosítását. (Az orvosok ügyvédek szakképzettek, a politikusok nem, a pályakezdő politikusok főleg nem.) Mindez hasznos lehet polgári jogi felelősség vonatkozásában (államigazgatási jogkörben okozott kár), de enyhítheti a büntetőjogi felelősséget is, hiszen a következmények enyhítéséhez hozzájárul, lévén esetleges kár megtérül. Azonban a szándékos károkozás esetén a károkozó biztosítója nem áll helyt, ezért az államigazgatási szerveknek is rendelkeznie kellene biztosítással a visszaélések ellen. Jobb lenne, ha a közszereplők, közhivatalnokok által okozott károkért biztosítók állnának helyt, nem az állami szerveknek kellene ezt megtenniük közpénzből.
Évek óta fontosnak tartom, hogy kössek egy nagyértékű balesetbiztosítást. Elgondolkodva azon, hogy az életbiztosítás kedvezményezettjei hozzátartozóim, és ha már rendelkezem életbiztosítással róluk gondoskodtam. Mennyivel kiszolgáltatottabb helyzetbe kerülhetek magam, ha baleset ér, valami történik velem, mit fogok csinálni a minennapokban, milyen felételekkel. Óriási a kockázat ebben. Minderre tekintettel elhatároztam, hogy a nagyobb értékű balesetbiztosításokat választom. Hiszem, hogy a balesetek megelőzése a tiszta tudat, a jó, és helyes mentális gondolkodás, de akkor sem mulasztok el minden évben kötni egy nagy értékű balesetbiztosítást. Évi 20 - 25 ezer forintból biztosíthatom magam több millió forintra. Számomra életemben fontosabb a balesetbiztosítás, mint halálom után az életbiztosítást. Mégis a balesetbiztosítás kifejezést mennyivel kevesebbszer hallani. Ha teheted biztosítsd be magad.
1. Használjátok ki Fortuna kegyét, míg tart, mert szeszélyes, és könnyen megsértődik, hiszen nő!
2. Mi teszi a hadvezért hadvezérré? Polgári tehetségei: az éleslátás, a mérlegelő képesség, a leleményesség, a szervezői adottságok, az ékesszólás, és végül az emberismeret, csupa civil erény.
3. Rivoli csatánál 1797. január 17.: Osztrák sereg: 80.000 fő Napóleon: 40.000 fő. Napóleon: Megesszük őket, megesszük őket, megesszük őket!
Ma egy éve, hogy az első bejegyzés felkerült a vagyonjogász blogra. Minden kedves segítőnek, és olvasónak nagyon köszönjük, hogy figyelemmel kísérte az itt közzétett gondolatokat. Egy év után továbbra is valljuk, senki sem született szegénynek. Isten éltessen mindenkit a vagyonjogász blog első születésnapján.
A jogi kultúrtörénet egy remek alkotása látható a képen. Sisamnes, a korrupt bíró története.
"A „megvesztegethető bírák”-ról bőven idézhetnénk további példákat. Kambüszész perzsa királyról (Kr. e. 529–522) Hérodotosz mondja el, hogy egyik megvesztegethető főbíráját megnyúzatta, és kifeszített bőrével húzatta be hivatali utódainak bírói székét. Ez állítólag hatékony nevelő eszköznek bizonyult."
Forrás: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/historia/84-02/ch01.html
Kép forrása: https://mydailyartdisplay.wordpress.com/2011/01/27/judgement-of-cambyses-and-the-flaying-of-sisamnes-by-gerard-david/