Ez egy egyszerű technika, amivel kétségtelenné tehetjük egy fénykép elkészültének kezdő időszakát. Számos problémát okozhat egy fényképbizonyíték felhasználása egy perben. Felmerül a kérdés, jó, de mikor készült ez a fénykép, biztosan akkor készült, amikor a peres fél állítja? Parkolási ügyekben is sokszor megkérdőjeleződik, hogy a fényképezőn beállított dátum valós adatot mutat-e, hiszen azt magunk is átállíthatjuk. Ezen a bizonytalanságon enyhíthet egy olcsó, de hatékony praktika, amely napilapot használ az időszak bizonyítására. Egy tényt kétségtelenül el kell fogadnunk, adott tárgy csak akkor kerülhet fényképre, ha létezik, az újságok pedig rövid, kérészéletükben amíg figyelmet fordítunk rájuk egy dolgot biztosan hitelesen tanúsítanak, azt hogy melyik nap adták ki őket, és hogy ez előtt a nap előtt nem létezhettek. Tehát a fénykép, amire elhelyezzük őket, nem keletkezhetett előbb, mint az újság, ha két újságot használunk, amelyek két időpontban készültek akkor már egy időszakot is tudunk igazolni. Az újságot igyekezzünk jól láthatóan feltütnetni a fényképen, ilyenkor általában nagyobb helyet veszünk lencsevégre, ideális garázdaság, szomszédvita kapcsán készült helyszíni fényképek elkészülési időpontjának igazolására. A rendszer egyetlen hibája, hogy csak a kezdési időpontot véglegezi, mivel a már kiadott újságok később is felhasználhatók, így nem lesz kétségtelen a bizonyítás, azonban a keletkezés kezdő időpontját kétségtelenül igazolni tudja és biztosan olcsóbb, mint az ország másik végén elvégzett igazságügyi hitelesítés.

Egy magánjogi pénztartozás esetén lehetőségünk van közjegyzői fizetési meghagyás kibocsátását kérni. A lehetőség mellett szól, hogy a peres eljárás illetékének feléért juthatunk hatékony jogvédelemhez. Az illeték mértéke a követelés értékének mindössze 3 %-a. Mielőtt belevágnánk azonban jó ha tudjuk, hogy minden döntés vagy ítélet akkor ér igazán valamit, ha azt végre is tudjuk hajtatni. Ebben tud segíteni a bírósági végrehajtó. A bírósági végrehajtás kéréséhez azonban szükségünk van az adós néhány konkrét adatára, amit az adós nem fog megadni nekünk, mert nem áll érdekében és erre nem is köteles.

Mik ezek az adatok?

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény az alábbiakat tartalmazza:

11. § (1) A bíróság a végrehajtható okiratot a végrehajtást kérő kérelmére állítja ki.

(2) A végrehajtást kérő közölni köteles a végrehajtási kérelem előterjesztésekor

a) az adós nevét (cégnevét) és az azonosításához szükséges adatokat (legalább a születési helyét, idejét és az anyja nevét, illetőleg a cégjegyzékszámát), továbbá

b) az ügy körülményeitől függően: az adós lakóhelyét, munkahelyét, illetőleg székhelyét, telephelyét (a továbbiakban: székhelyét) és a végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helyét; e pontban felsorolt adatok közül legalább egyet közölni kell.

(3) Ingatlan-végrehajtás kérése esetén közölni kell az ingatlannyilvántartási adatokat.

Itt látható, hogy bizonyos személyes adatokra elengedhetetlenül szükségünk lesz.

Van megoldás, van lehetőség, kérhetjük az okmányirodától, hogy ezeket az adatokat adja meg az alábbi joghelyek alapján írásbeli kérelmet kell benyújtanunk:

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény

20. § (1) A polgárnak a 17. § (2) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott adatairól - függetlenül attól, hogy élt-e adatai letiltásának jogával - más polgárnak, jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek adatszolgáltatás akkor teljesíthető, ha azt törvény, nemzetközi szerződés vagy viszonosság előírja, vagy ha a kérelmező

a) polgár vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet az adatok felhasználásához fűződő jogát vagy jogos érdekét okirattal igazolja;

b) jogi személy a polgárral szemben igazolt joga érvényesítése vagy kötelezettsége teljesítése érdekében kéri. Ez esetben is csak legfeljebb annyi adat szolgáltatható, amennyi a felhasználás célját még kielégíti.

17. § (1) A nyilvántartás szervei az e törvényben meghatározott feltételekkel és korlátok között - a polgár, illetve jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kérelmére, a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása esetén - adatot szolgáltatnak.

(2) A nyilvántartásból adatok az alábbi csoportosítás szerint szolgáltathatók:

a) név, lakcím és értesítési cím adatok (felvilágosítás a lakcímről és az értesítési címről);

b) természetes személyazonosító adatok és lakcímadatok, értesítési cím adatok, állampolgárság, családi állapot, a házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye, a nem, a nyilvántartásból való kikerülés oka, helye és ideje;…

Mindenképpen szükséges becsatolni, a követelés jogosságára vonatkozó iratokat is az eljárásban.

Az adatszolgáltatás teljesítése nem lesz illetékmentes, itt minimális pár ezer forintos díjjal számolhatunk. Az adatok hiánya ne tartson vissza minket jogos igényünk érvényesítésétől.