Végrehajtási törvény így szól: A pénzforgalmi szolgáltatónál több számlatulajdonos tulajdonában álló számlán kezelt pénzösszeg bármelyik számlatulajdonossal szemben fennálló követelés fejében teljes összegben végrehajtás alá vonható, a 79/A. § rendelkezéseit ebben az esetben is alkalmazni kell.
A 79/A. § azt tartalmazza, hogy mekkor összeg hajtható végre.
Megfontolandó!
A jogszabályoknak is van anyaga. A jogszabályok jogból vannak. Ezt a Kúria is megerősítette a 40/2015. közigazgatási elvi határozatban.
Így szól az elvi határozat:
Törvényekbe foglalt alapelvi rendelkezések sérelmére hivatkozás esetén a bíróságok nem háríthatják el a vizsgálatot. Törvényi alapelvek megsértése is jogszabálysértés.
Magyarország Alaptörvénye a jogrend alapja, szöveges tartalmába ágyazva kapott helyet a nemzeti hitvallás:
Isten, áldd meg a magyart!
NEMZETI HITVALLÁS
MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat:
Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette.
Büszkék vagyunk az országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő őseinkre.
Büszkék vagyunk a magyar emberek nagyszerű szellemi alkotásaira.
Büszkék vagyunk arra, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát, s tehetségével, szorgalmával gyarapította közös értékeit.
Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét. Becsüljük országunk különböző vallási hagyományait.
Ígérjük, hogy megőrizzük az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt nemzetünk szellemi és lelki egységét. Kinyilvánítjuk, hogy a velünk élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők.
Vállaljuk, hogy örökségünket, egyedülálló nyelvünket, a magyar kultúrát, a magyarországi nemzetiségek nyelvét és kultúráját, a Kárpát-medence természet adta és ember alkotta értékeit ápoljuk és megóvjuk. Felelősséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erőforrásaink gondos használatával védelmezzük az utánunk jövő nemzedékek életfeltételeit.
Hisszük, hogy nemzeti kultúránk gazdag hozzájárulás az európai egység sokszínűségéhez.
Tiszteljük más népek szabadságát és kultúráját, együttműködésre törekszünk a világ minden nemzetével.
Valljuk, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság.
Valljuk, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttműködve bontakozhat ki.
Valljuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet, összetartozásunk alapvető értékei a hűség, a hit és a szeretet.
Valljuk, hogy a közösség erejének és minden ember becsületének alapja a munka, az emberi szellem teljesítménye.
Valljuk az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét.
Valljuk, hogy a polgárnak és az államnak közös célja a jó élet, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság kiteljesítése.
Valljuk, hogy népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi.
Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét.
Nem ismerjük el történeti alkotmányunk idegen megszállások miatt bekövetkezett felfüggesztését. Tagadjuk a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzetiszocialista és a kommunista diktatúra uralma alatt elkövetett embertelen bűnök elévülését.
Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét.
Egyetértünk az első szabad Országgyűlés képviselőivel, akik első határozatukban kimondták, hogy mai szabadságunk az 1956-os forradalmunkból sarjadt ki.
Hazánk 1944. március tizenkilencedikén elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május másodikától, az első szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk. Ezt a napot tekintjük hazánk új demokráciája és alkotmányos rendje kezdetének.
Valljuk, hogy a huszadik század erkölcsi megrendüléshez vezető évtizedei után múlhatatlanul szükségünk van a lelki és szellemi megújulásra.
Bízunk a közösen alakított jövőben, a fiatal nemzedékek elhivatottságában. Hisszük, hogy gyermekeink és unokáink tehetségükkel, kitartásukkal és lelkierejükkel ismét naggyá teszik Magyarországot.
Alaptörvényünk jogrendünk alapja, szövetség a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között. Élő keret, amely kifejezi a nemzet akaratát, azt a formát, amelyben élni szeretnénk.
Mi, Magyarország polgárai készen állunk arra, hogy országunk rendjét a nemzet együttműködésére alapítsuk.
A Kúria idézett határozata az alábbi megállapításokat tartalmazza:
[15] Amennyiben valamely jogszabályi rendelkezésről – így a Ket.-ben foglalt alapelvekről – az a megállapítás születik, hogy önmagában nem alkalmazható, úgy az jogdogmatikai szempontból azt jelenti, hogy az adott rendelkezésnek normatív ereje nincs. Alapelvi rendelkezések normatív erejének kétségbe vonása az alapelvben megfogalmazott jogintézmények, jogok és elvek érvényesülésének korlátjaként jelentkeznek. Ezért kiemelkedő jelentőségű normativitásuk önmagában történő elismerése is. Így pl. az Alkotmánybíróság ítélkezése kezdetén a 9/1992. (I. 30.) AB határozatban megállapította, hogy „[a]z Alkotmányban tételesen szereplő jogállam alapértékének sérelme önmagában is megalapozza valamely jogszabály alkotmányellenességét.” Több döntés pusztán a jogállamiság sérelmén alapul. Tehát önmagában alapelvek alapján is lehet megalapozott döntést hozni.
[16] A Ket. fontos alapelveket határoz meg. Meghatározza a jogszabályokban foglalt célok figyelembe vételét, a hatóság együttműködési kötelezettségét, a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelmét, a törvény előtti egyenlőséget és a megkülönböztetés tilalmát, a tisztességes ügyintézéshez való jogot, az anyanyelv használatát stb. A Kúria nyomatékosítja, hogy ezeknek az alapelveknek normatív ereje van.
Kissé elkalandozva a jogi normák alacsonyabb szintjére az alábbi rendelkezést találjuk a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendeletben:
3. § (1) A jogszabály normatív tartalmú rendelkezéseit a jogszabály szakaszai és mellékletei tartalmazzák.
Látható, hogy az Alaptörvény e tekintetben atipikus, egy dolog biztos és magából a nemzeti hitvallásból is kiolvasható, hogy az Alaptörvény jogszabály, viszont sajátosan nem szakaszokra, hanem cikkekre osztható. A szakasz a jogszabály-szerkeztés alapegysége. Az IRM rendelet 36. § (3) bekezdése szerint a jogszabály alapegysége a szakasz.
A jogszabályszerkesztésről szóló IRM rendelet szerint a preambulum és a bevezető rendelkezés nem rendelkezik normatív tartalommal, továbbá az 59. § (2) bekezdése szerint címet sem viselhet.
59. § (1) A preambulumot és a bevezető részt a jogszabálytervezet megjelölése után közvetlenül, a szerkezeti egységeket megelőzően kell elhelyezni.
(2) A preambulumnak és a bevezető résznek nem adható cím.
(3) A preambulum kijelentő mondatból vagy mondatokból áll, és sortöréssel tagolható.
(4) A bevezető rész egyetlen, sortöréssel tagolható mondatból áll.
A Nemzeti Hitvallás nem preambulum és nem bevezető rész, hiszen címet visel és többekben is tagolt. Ergo: normatív tartalmú rendelkezés.
Sólyom László: Az Alaptörvény díszkiadása című Magyar Jogban megjelenős írása az alábbiakat támasztja alá:
Az Alaptörvény feltűnő, jellegadónak is szánt újdonsága nem annyira a tételes rendelkezések, hanem az értékdeklarációk és az alkotmány beágyazása a nemzeti történelembe. A Nemzeti Hitvallásnak olyan, identitást és nemzeti egységet teremtő szerepet szántak, amelyre az 1848-as forradalom 12 pontja volt a példa.[13] Ez a terjedelmes történelemértelmezés és értékdeklaráció nem normaszöveg, mint ahogy a 12 pont és az ismert nagy Nyilatkozatok sem. Itt mégis összekapcsolták a jogilag közvetlenül érvényesülő alkotmányi szabályokkal. Egyfelől az alkotmányértelmezésnél kötelezően figyelembe kell venni a Nemzeti Hitvallást.
Másfelől a Hitvallás szellemében az ezeréves történeti alkotmánnyal is összekötik az Alaptörvényt – szintén az értelmezési szabállyal.[14]
Hiszen az Alaptörvényt nemcsak az új rendszer megfogalmazására, hanem az ezeréves múlttal való folyamatosság helyreállítására is szánták.[15] Ez az a koncepcionális újdonság, ami a magalkotmány koncepcióját táplálta: az Alaptörvény csak a szimbolikusan használható Hitvallást és az alapjogokat, az államszervezet legfontosabb alapjait tartalmazza. A többi – a nem-újdonság és európai követelmény – kétharmados törvényekkel is megoldható.[16]
Mindezen alapján a Nemzeti Hitvallás jogi természetétől nem szabad eltekintenünk.
Ez egy egyszerű technika, amivel kétségtelenné tehetjük egy fénykép elkészültének kezdő időszakát. Számos problémát okozhat egy fényképbizonyíték felhasználása egy perben. Felmerül a kérdés, jó, de mikor készült ez a fénykép, biztosan akkor készült, amikor a peres fél állítja? Parkolási ügyekben is sokszor megkérdőjeleződik, hogy a fényképezőn beállított dátum valós adatot mutat-e, hiszen azt magunk is átállíthatjuk. Ezen a bizonytalanságon enyhíthet egy olcsó, de hatékony praktika, amely napilapot használ az időszak bizonyítására. Egy tényt kétségtelenül el kell fogadnunk, adott tárgy csak akkor kerülhet fényképre, ha létezik, az újságok pedig rövid, kérészéletükben amíg figyelmet fordítunk rájuk egy dolgot biztosan hitelesen tanúsítanak, azt hogy melyik nap adták ki őket, és hogy ez előtt a nap előtt nem létezhettek. Tehát a fénykép, amire elhelyezzük őket, nem keletkezhetett előbb, mint az újság, ha két újságot használunk, amelyek két időpontban készültek akkor már egy időszakot is tudunk igazolni. Az újságot igyekezzünk jól láthatóan feltütnetni a fényképen, ilyenkor általában nagyobb helyet veszünk lencsevégre, ideális garázdaság, szomszédvita kapcsán készült helyszíni fényképek elkészülési időpontjának igazolására. A rendszer egyetlen hibája, hogy csak a kezdési időpontot véglegezi, mivel a már kiadott újságok később is felhasználhatók, így nem lesz kétségtelen a bizonyítás, azonban a keletkezés kezdő időpontját kétségtelenül igazolni tudja és biztosan olcsóbb, mint az ország másik végén elvégzett igazságügyi hitelesítés.
Egy magánjogi pénztartozás esetén lehetőségünk van közjegyzői fizetési meghagyás kibocsátását kérni. A lehetőség mellett szól, hogy a peres eljárás illetékének feléért juthatunk hatékony jogvédelemhez. Az illeték mértéke a követelés értékének mindössze 3 %-a. Mielőtt belevágnánk azonban jó ha tudjuk, hogy minden döntés vagy ítélet akkor ér igazán valamit, ha azt végre is tudjuk hajtatni. Ebben tud segíteni a bírósági végrehajtó. A bírósági végrehajtás kéréséhez azonban szükségünk van az adós néhány konkrét adatára, amit az adós nem fog megadni nekünk, mert nem áll érdekében és erre nem is köteles.
Mik ezek az adatok?
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény az alábbiakat tartalmazza:
11. § (1) A bíróság a végrehajtható okiratot a végrehajtást kérő kérelmére állítja ki.
(2) A végrehajtást kérő közölni köteles a végrehajtási kérelem előterjesztésekor
a) az adós nevét (cégnevét) és az azonosításához szükséges adatokat (legalább a születési helyét, idejét és az anyja nevét, illetőleg a cégjegyzékszámát), továbbá
b) az ügy körülményeitől függően: az adós lakóhelyét, munkahelyét, illetőleg székhelyét, telephelyét (a továbbiakban: székhelyét) és a végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helyét; e pontban felsorolt adatok közül legalább egyet közölni kell.
(3) Ingatlan-végrehajtás kérése esetén közölni kell az ingatlannyilvántartási adatokat.
Itt látható, hogy bizonyos személyes adatokra elengedhetetlenül szükségünk lesz.
Van megoldás, van lehetőség, kérhetjük az okmányirodától, hogy ezeket az adatokat adja meg az alábbi joghelyek alapján írásbeli kérelmet kell benyújtanunk:
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény
20. § (1) A polgárnak a 17. § (2) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott adatairól - függetlenül attól, hogy élt-e adatai letiltásának jogával - más polgárnak, jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek adatszolgáltatás akkor teljesíthető, ha azt törvény, nemzetközi szerződés vagy viszonosság előírja, vagy ha a kérelmező
a) polgár vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet az adatok felhasználásához fűződő jogát vagy jogos érdekét okirattal igazolja;
b) jogi személy a polgárral szemben igazolt joga érvényesítése vagy kötelezettsége teljesítése érdekében kéri. Ez esetben is csak legfeljebb annyi adat szolgáltatható, amennyi a felhasználás célját még kielégíti.
17. § (1) A nyilvántartás szervei az e törvényben meghatározott feltételekkel és korlátok között - a polgár, illetve jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kérelmére, a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása esetén - adatot szolgáltatnak.
(2) A nyilvántartásból adatok az alábbi csoportosítás szerint szolgáltathatók:
a) név, lakcím és értesítési cím adatok (felvilágosítás a lakcímről és az értesítési címről);
b) természetes személyazonosító adatok és lakcímadatok, értesítési cím adatok, állampolgárság, családi állapot, a házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye, a nem, a nyilvántartásból való kikerülés oka, helye és ideje;…
Mindenképpen szükséges becsatolni, a követelés jogosságára vonatkozó iratokat is az eljárásban.
Az adatszolgáltatás teljesítése nem lesz illetékmentes, itt minimális pár ezer forintos díjjal számolhatunk. Az adatok hiánya ne tartson vissza minket jogos igényünk érvényesítésétől.
Hányszor hallottuk, hogy mögöttes joganyag, vagy háttérszabály. Talán leírva evidenciának tűnik, de a mindennapok joggyakorlatában a jogszabályok erdejében, vagy dzsungelében nem látjuk a fától az erdőt. A speciális szabály alkalmazása az általánoshoz képest kitakarja a lényeget, ilyenkor fordulunk mögöttes jogszabályhoz segítségül. Jogi egyetemi tanulmányaink során kézhez kaptuk az Ulpianusi mondást: Publicum ius est, quod ad redi romanae spectat, privatum, quod singulorum utlitatem. Közjog az ami a közösség, magánjog, ami a magánosok érdekét szolgálja. Lényeges jogalkalmazási, jogértelmezési alap ez a különbségtétel, hiszen a magánjogban mindent szabad amit a törvény nem tilt, a közjogban pedig csak azt szabad, amit a törvény kifejezetten megenged. Ezt a közjogi kogenciát, azonban egy tartalmi körülmény, mint mögöttes jogszabály fellazítja. Erre az emberi jogok európai bírósága is hivatkozik a diszkrimináció tilalmának kapcsán. Hiszen nem feledkezhetünk meg egy lényeges tételről, ha a jogesetben természetes személy jogáról seik szó, ember a jogalany, akkor mindenképpen kell emberi jogokról beszélnünk. Emberi jogokról lévén szó, jogforrások: Egyberi jogok egyetemes nyilatkozata, valamint a magyar jogba bevezetett európai emberi jogi egyezmény, az 1993, évi XXXI. törvény. Jogos a kérdés, hogyan kerül mindez egy vagyonjogi blogba? Azért, mert az emberi jogoknak is vannak vagyoni értékű vonatkozásai. Például a nyugdíjmegállapításnak, vagy adóvonatkozású kérdéseknek, az emberi jogok mélyen meghúzódnak a munkajog és a közszolgálati jog mögött is. Előfordulhat, hogy bármely törvényi szintű tételes jogi szabály rendelkezése ellentétes lehet az érdekeinkkel, ez esetben az emberi jogi katalógust is végig kell olvasni. Akár az alkotmánybíróság előtt panaszeljárásban, akár az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt egyik leghatásosabb hivatkozási és jogi alap a diszkrimináció tilalma, amely a törvény előtti egyenlőség követelményével ellentétes, jogalkotás, vagy jogalkalmazás szüleménye. Mindkét eljárásban egy ember és maga az állam kerül szembeállításra. Végezetül meg kell állapítani, hogy egyik ember sem jogfosztott, a jogalkotónak, a jógalkotónak mérlegelnie kell, hogy az alapvető emberi jogokat kell-e, és milyen mértékben szükséges (!) korlátozni, mivel az összehasonlítás eszköze, a diszkrimináció tilamára való hivatkozás mindezt megméri, mérlegre teszi, és ítélet formájában inter partes a felek közt, az Alkotmánybíróság jogszabályt megsemmisítő aktusát követően pedig erga omnes, azaz mindenkire kiterjedő hatállyal érvényesíti. Poroljuk le az emberi jogi katalógust.
Emberi jogi linkek a további büngészéshez:
http://igazsagugyiinformaciok.kormany.hu/magyar-nyelvu-tajekoztatok-a-birosaghoz-fordulasrol-hasznos-linkek
http://www.echr.coe.int/Pages/home.aspx?p=applicants/hun
Néha a törvény szövege bonyolult, és több idő kell ahhoz, hogy átláthatóan megértsük a rendelkezések jogi rendjét, sorrendjét. Erre egy kiváló példa áll itt a mező- és erdőgazdálkodási földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény elővásárlásra jogosultjainak rendszeréről. Ez egy rövid összefoglaló, ami pár perc alatt megérteti a jogosultak sorrendjét.
----- nincs elővásárlási jog---------
A.közeli hozzátartozók között
B.tulajdonostársak, osztatlan közös megszüntetése esetén,
C.támogatás feltételű adásvéte esetén,
-----Elővásárlási jogosultak sorrendje-----------
1.Állam,
2.közös tulajdon esetén a földműves tulajdonostárs
3.földet használó, helyben lakó szomszéd,
4.földet használó helyben lakó
5. földet használó, akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van,
3-5. csoporton belül az elővásárlásra jogosultak sorrendje:
A. Családi gazdálkodó, illetve a gazdálkodó család tagja,
B. Fiatal földműves
C. Pályakezdő gazdálkodó
-----------------------------------------------------
6.közös tulajdon esetén a földműves tulajdonostárs
7.szántó, rét, legelő (gyep), vagy fásított terület - legalább 1 éve állattartó telep a cél
8.a szántó, kert, szőlő, gyümölcsös -földműves, aki számára a tulajdonszerzés célja földrajzi árujelzéssel, továbbá eredetmegjelöléssel ellátott termék előállítása és feldolgozása, vagy ökológiai gazdálkodás folytatása,
6-8. csoporton belül az elővásárlásra jogosultak sorrendje:
A. Családi gazdálkodó, illetve a gazdálkodó család tagja,
B. Fiatal földműves
C. Pályakezdő gazdálkodó
-----------------------------------------------------
9. nem földet használó helyben lakó szomszéd
10. nem földet használó helyben lakó
11. nem földet használó akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van,
29. § (1) Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv több, azonos ranghelyen álló elővásárlásra jogosult javára hozhatna jóváhagyó döntést, akkor ezen elővásárlásra jogosultak közül az eladó, illetve a (3) bekezdésben meghatározott esetben a mezőgazdasági igazgatási szerv választása szerinti jogosultat jelöli ki arra, hogy az adás-vételi szerződés szerinti vevő helyébe lépjen.
Ma a Hagakura (a szamurájok becsületkódexe) ezt az idézetet kínálta fel számomra.
A csatlósnak mindenekelőtt rendíthetetlen odaadással kell szíve legmélyébe zárnia urát. Ez rendkívül értékessé teszi a szolgálatban. Annak, aki egy előkelő, emberöltők óta virágzó hűbértbirtokon születik, szívvel, lélekkel csak az urára kell gondolnia. Észben kell tartania a hála hatalmas adósságát, amivel az egymást követő nagyuraknak tartozik, amiért őseit gondos bánásmódban részesítették. Még sokkalta jobb az olyan, aki ráadásul értelmével és tehetségével, rangjához méltóan válik az ura hasznára.
De még egy hasznavehetetlen ember is, aki semmit sem tud kielégítően elvégezni, mindaddig megbízható csatlós, amíg teljes mértékben urának szenteli magát. Ezzel szemben kevesebbet ér az, aki odaadás nélkül, csak értelmével és tehetségével szolgálja urát.
A behajtási költségátalányt a Régi Ptk. már alkalmazta, és az új Ptk. is magáévá tette. A jogalkalmazási bizonytalanságokat pedig a behajtási költségátalányról szóló 2016. évi IX. törvény pótolta. Valójában 2013. július 1-jétől került a Ptk-ba, ezen időpont után keletkezett ügyletekre alkalmazható.
A 2016-os törvény miniszteri indokolása a következőket tartalmazza:
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) behajtási költségátalányt is szabályozó 6:155. §-a (illetve a 2014. március 15-ig hatályban volt, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 301/A-301/B. §-ai) a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló 2011/7/EU irányelv (a továbbiakban: irányelv) átültetését szolgálta. Az európai uniós irányelvet a magyar bíróságoknak közvetlenül alkalmazniuk kell.
(Ide vonatkozó korábbi uniós normák:
2000. december 22-i 44/2001/EK tanácsi renelet
2004. április 21-i 805/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet
2006. december 12-i 1896/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet
2007. július 11-i 861/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet)
Gyakori és komoly következményekkel járó probléma volt ugyanis az, hogy a gazdasági szereplők egymás közötti vagy a gazdasági szereplők és a velük szerződő hatóságok (a továbbiakban: szerződő hatóság) közötti kereskedelmi ügyletekben a fizetésre gyarkan jelentős késedelemmel került sor. Ezért az irányelv nyíltan vállalt célja az volt, hogy a szerződéses kapcsolatokban a fizetési fegyelmet erősítse.
A régi Ptk. rendelkezései:
Ptk.301/A. § (1) Gazdálkodó szervezetek közötti szerződések esetén a késedelmi kamatra vonatkozó általános szabályokat az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat – ha a pénztartozást idegen pénznemben kell teljesíteni, az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamat, ennek hiányában a pénzpiaci kamat – nyolc százalékponttal növelt értéke. A kamat számításakor a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére. A késedelmi kamatot kizáró szerződési feltétel semmis, kivéve, ha a kötelezett késedelme esetére kötbér fizetésére köteles.
(3) Ha a kötelezett késedelembe esik, köteles a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére legalább negyven eurónak a Magyar Nemzeti Bank késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama szerint megfelelő forintösszeget megfizetni. E kötelezettség teljesítése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei alól; a kártérítésbe azonban a behajtási költségátalány összege beszámít. Az e bekezdésben foglaltaktól eltérő kikötés semmis.
Az Új Ptk. így szól:
6:155. § [Fizetési késedelem vállalkozások közötti szerződésben, valamint pénztartozás fizetésére kötelezett hatóság szerződése esetén]
(1) Vállalkozások közötti szerződés, valamint pénztartozás fizetésére kötelezett szerződő hatóságnak szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén a késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat - idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetén az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamat, ennek hiányában a pénzpiaci kamat - nyolc százalékponttal növelt értéke. A kamat számításakor a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére.
...
(4) Vállalkozások közötti szerződés esetén a késedelmi kamatot kizáró szerződési feltétel, szerződő hatóságnak szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén a késedelmi kamatot kizáró vagy azt az (1) bekezdésben meghatározott mértékhez képest alacsonyabb értékben meghatározó szerződési feltétel semmis, kivéve, ha a kötelezett késedelme esetére kötbér fizetésére köteles.
Mindebből ismételten látható, hogy a jegybanki alapkamat mértéke mennyire meghatározó az üzleti életben.
A behajtási költségátalányról szóló törvény hatálya a vállalkozások, valamint a vállalkozás és szerződő hatóság közötti kereskedelmi ügyletek ellenértékének kiegyenlítéseként teljesített valamennyi fizetésre kiterjed.
- kereskedelmi ügylet: vállalkozások, illetve vállalkozások és szerződő hatóságok között lebonyolított olyan ügylet, amelynek tárgya fizetés ellenében áruk adásvétele vagy szolgáltatások nyújtása.
- szerződő hatóság: a közbeszerzésekről szóló törvény szerinti ajánlatkérő, akkor is, ha közbeszerzési eljárás lefolytatására nem köteles.
- vállalkozás: szerződő hatóságnak nem minősülő, önálló gazdasági vagy szakmai tevékenységet folytató szervezet, még ha az adott tevékenységet egyetlen személy is végzi.
Vállalkozások közötti szerződés esetén a kötelezettet, szerződő hatóságnak vállalkozással kötött szerződése esetén pedig a szerződő hatóságot (a továbbiakban együtt: kötelezett) terhelő, kereskedelmi ügyletből eredő fizetési kötelezettség teljesítésének késedelme esetén a jogosult a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezetéül negyven eurónak megfelelő, a Magyar Nemzeti Bank - késedelem kezdőnapján érvényes - hivatalos deviza-középárfolyama alapján meghatározott forintösszegre (a továbbiakban: behajtási költségátalány) tarthat igényt.
Vigyázat egy év után a költség elveszhet!
A behajtási költségátalányt az arra jogosult a késedelem bekövetkezésétől számított egy éves jogvesztő határidőn belül követelheti. A követelés esedékességének időpontja önkéntes teljesítés esetén ennek időpontja, önkéntes teljesítés hiányában a teljesítésre való első felszólítás időpontja.
A kötelezett a behajtási költségátalány megfizetésére nem köteles, ha az erre irányuló igény érvényesítése során a késedelmét kimenti.
A behajtási költségátalány megfizetésére irányuló kötelezettség teljesítése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei alól; a kártérítésbe azonban a behajtási költségátalány összege beszámít.
A behajtási költségátalányt kizáró vagy azt negyven eurónál alacsonyabb összegben meghatározó szerződési kikötés semmis.
A Magyar Könyvvizsgáló Kamara internetes tájékoztatása szerint:
Fizetési felszólításra sincs szükség! A kötelezett késedelme esetén a 40 euró behajtási költségátalány minden további feltétel nélkül jár. Ha a késedelembe eső fél önként teljesít, akkor ez a 40 euró is megilleti a hitelezőt. Ebből a szempontból nem befolyásolja a kötelezettséget az sem, hogy az adós kimentette-e a késedelmét, egy napot késett-e vagy egy hónapot, továbbá a hitelezőnek felmerült-e egyáltalán bármilyen költsége a behajtással vagy sem.
Forrás: https://www.mkvkok.hu/40_euro_behajtasi_koltsegatalany
Képek forrása: pixabay
A vagyon és az érzések külön választhatók. Mindenkinek el kell dönteni melyik útra lép.
Jogszabályi háttér
2014. március 15-én hatályba lépett a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény
(a továbbiakban: Ptk.). A Ptk.-nak egy önálló könyvben része – az eddig külön törvényben
szabályozott – a családjogi szabályozás. A Családjogi Könyv a házassági vagyonjog szabályai
körében rendelkezik a házassági vagyonjogi szerződésről. A házasulók és a házastársak
egymás közötti vagyoni viszonyaikat a házassági életközösség időtartamára házassági vagyonjogi
szerződéssel rendezhetik.
Ha a házassági vagyonjogi szerződés eltérően nem rendelkezik, a házastársak között a házassági
életközösség időtartama alatt házastársi vagyonközösség (törvényes vagyonjogi rendszer) áll fenn.
(Ptk. 4:34. §)
Házassági vagyonjogi szerződésben a házasulók és a házastársak maguk határozhatják meg azt
a vagyonjogi rendszert, amelyet a házastársi vagyonközösség helyett a szerződésben meghatározott
időponttól életközösségük időtartama alatt a vagyoni viszonyaikra alkalmazni kell. A felek a házassági
vagyonjogi szerződésben vagyonuk meghatározott részei tekintetében különböző vagyonjogi
rendszereket köthetnek ki, és eltérhetnek a törvényes vagy a választott vagyonjogi rendszerek
szabályaitólis , ha az eltérést e törvény nem tiltja.
(Ptk. 4:63. §)
A törvényes vagyonjogi rendszer helyett a házasulók és a házastársak a közszerzeményi rendszert
vagy a vagyonelkülönítési rendszert választhatják. A Családjogi Könyv a házassági vagyonjogi
szerződések szabályozásánál a korábbi szabályozáshoz hasonlóan rendelkezik arról, hogy a
házassági vagyonjogi szerződés akkor érvényes, ha azt közokiratba vagy ügyvéd által
ellenjegyzett magánokiratba foglalják, másrészről létrehozza a házassági vagyonjogi szerződések
országos nyilvántartását (Ptk. 4:65. §).
(Írja az Országos Közjegyzői Kamara tájékoztatója.)
A házassági vagyonjogi szerződés megkötése lehetőséget ad mindannyiunk számára, hogy számot
vessünk érzéseinken túl vagyoni viszonyainkkal. Mérlegre tegyük az életünket és eldöntsük
milyen úton induljunk tovább. A vagyoni döntések meghatározóak. A jó házassági vagyonjogi
szerződés biztos és hiteles alapokon nyugszik, ennek feltétele az alapos adatgyűjtés. A házassági
vagyonjogi szerződés a múltba és a jövőbe is tekint.
A saját magunk számára készített leltár kapcsán (amely alapja lesz a szerződésnek), az alábbi
gyakori vagyontárgyak merülnek fel:
Ingatlanok vonatkozásában:
Lakóingatlan
Ingatlanok, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog, üdülési jog, haszonélvezeti jog
Ha rendelkezésre áll tulajdoni lap, de legalább (település/utca/házszám) adat szükséges. Az
ingatlan alapadatait ügyfélkapu jogosultság segítségével magunk is lekérdezhetjük ingyenesen
(tulajdoni lap: I. rész) Társasház esetében a lakás külön tulajdoni illetőségéhez társasházi
közös tulajdon is tartozik.
Nem lakás céjára szolgáló ingatlan: telek, termőföld, üzlethelyiség, nyaraló, hétvégi ház,
termőföldtulajdon, földhasználati jog)
Egyéb ingatlan: Garázs
Nagy értékű ingóság:
Gépjármű, személyautó, (motor, csónak) (szükséges: forgalmi engedély vagy a jármű
adásvételi szerződése)
Nagyobb értékű ékszer (certifikat, nyugta igazolhatja az értékét, azonosítását segítheti)
Gyűjtemény (ha rendelekezésre áll a szerző neve, a műalkotás készítésének éve, az már
kiinduló alap lehet.)
Készpénz, értékpapír
Készpénz/Valuta
Értékpapírban elhelyezett megtakarítás (részvény, kötvény, részjegy, kincstárjegy, vagyonjegy stb.)
Takarékbetétben elhelyezett megtakarítás
Befektetési célú életbiztosítás
Államilag támogatott lakáselőtakarékosság.
Követelés
Gazdasági társaságban (ideértve az állami tulajdoni részesedéssel működő gazdálkodó szervezetet is)
fennálló tisztsége vagy érdekeltsége:
Saját tartozásállományunk
Nem feledkezhetünk meg a tartozásainkról sem:
Hitel/Kölcsön/Kezességvállalás más érdekében, bankkal, pénzintézettel szemben. Lízing.
(szerződések, egyenleg értesítők alkalmasak az igazolására.)
Társasági vagyoni részesedések. (Társasági szerződés, cégkivonat).
A vagyontárgyak felsorolása itt nem teljeskörű, a tipikusakat vettem alapul.
Figyelem! A maradandóság érdekében érdemes a házassági vagyonjogi szerződést az országos
nyilvántartásba bejegyeztetni. Ennek a díja a MOKK tájákoztatása szerint 10.000,- forint.
A törvényes és a szerződéses házassági vagyonjoggal egy további külön írásban még foglalkozni fogunk.
Még valami, házassági vagyonjogi szerződést a házasság megkötését követően is köthetünk.
A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény lehetővé teszi, hogy egyes polgári ügyeinket ne perben, hanem mediációs úton intézzük, ez csökkenti az igényünkhöz kapcsolódó költségek kockázatát. A bíróság hivatalos oldalán részletes információk és kisfilm is népszerűsíti az intézményt. Fontos tudni, hogy más a közvetítői eljárás, ha a per már folyamatban van, és más ha peren kívül vagyunk. Előbbi esetben ingyenes, utóbbi esetben díjat kell fizetnünk.
A bírósági honlapon lévő tájékoztatót változatlan tartalommal közlöm.
A bírósági közvetítői eljárás
A közvetítés – vagy más néven mediáció – egy olyan, a hagyományos vitarendező (peres) eljárásoktól lényegesen eltérő megoldás, melynek az a célja, hogy a vitában érdekelt felek kölcsönös megegyezéssel zárják le a vitájukat. Ehhez a vitában nem érintett, semleges, pártatlan harmadik személy, közvetítő (mediátor) segítségét veszik igénybe.
A bírósági közvetítés mindezeken túl ahhoz is segítséget nyújt, hogy a per megindulásakor, illetve a per folyamán bármikor, (fellebbviteli eljárásban is) gyorsan, hatékonyan rendezhető legyen a jogvita. A közvetítői eljárás igénybevételével a már elkezdődött per néhány hét alatt befejezhető. A bírósági közvetítés lehetővé teszi, hogy a felek per helyett párbeszéd útján megállapodásra jussanak.
Mi a közvetítői eljárás előnye a perhez képest?
A közvetítői eljárás lényegesen gyorsabb, rugalmasabb, mint a bírósági peres eljárás. A közvetítői eljárásban nem fordulhat elő az, mint ami egy perben, hogy az egyik fél nyer, a másik pedig veszít. A bíróságon dolgozó közvetítő kapcsolatba lép a felekkel, közvetlen, oldott légkörben segít nekik a konfliktus feltárásában és abban, hogy maguk találják meg a megoldást a problémájukra. A megegyezéssel mindkét fél nyer, miközben a megegyezés növeli a felek egymás iránti bizalmát, és javítja a konfliktus miatt megromlott kapcsolatokat is.
További előnye még, hogy a bírósági közvetítői eljárás nem nyilvános, sőt a bírósági közvetítőnek az eljárás során tudomására jutott tényekkel, adatokkal kapcsolatban szigorú titoktartási kötelezettsége van. Tehát az előtte elhangzottakról a perben eljáró bírónak sincs tudomása. A felek közös döntésén múlik, hogy az elhangzottakról kinek mit hoznak a tudomására.
Van-e pénzbeli előnye a bírósági közvetítésnek?
A bírósági közvetítés illetékmentes, a bírósági közvetítőnek nem kell díjat fizetni és sikeres megállapodás esetén a felek a perben – 90% - 70% - 50% - illetékkedvezményben részesíthetők.
Kinek érdemes igénybe venni, és milyen esetekben a bírósági közvetítői eljárást?
Bárki bírósági közvetítőhöz fordulhat a vitás ügyével. Az eljárásban az vehet részt, akinek peres vagy peren kívüli ügye már folyamatban van a bíróságon.
Közvetítés per nélkül
Akinek nincs peres ügye folyamatban és nem is kíván pereskedni a vitás ügyében vagy nem bírósági közvetítőhöz kíván fordulni a folyamatban lévő perében, az Igazságügyi Minisztérium honlapján található névjegyzékben szereplő közvetítők közül is választhat. A névjegyzékben lévő mediátorok közvetítő tevékenységéért a feleknek díjat kell fizetni – igény esetén előlegezni - és felszámíthatják az egyéb költségeiket is, melyek kifizetése a hozzájuk forduló feleket terheli.
Milyen típusú viták rendezhetők bírósági közvetítéssel?
- családjogi viták, például házasság felbontása, gyermekelhelyezés, illetve szülői felügyeleti jog gyakorlása tárgyában indult jogvita, láthatási, vitás kapcsolattartási jog körében, vagyonmegosztás esetén
- szerződéses (pl.: devizahiteles perek!) és szerződésen kívüli jogviták, kártérítés, szavatosság, birtokvita,
- szomszédjogok
- gazdálkodó szervezetek egymás közötti vitái
- munkajogi viták, amelyben a munkáltató és a dolgozó között rendezhetők a munkabérrel
- munkaviszonnyal, munkaszerződéssel kapcsolatos vitás kérdések
- örökléssel kapcsolatos jogviták
Mikor nincs hely közvetítésnek?
Nem lehet igénybe venni a közvetítői eljárást közigazgatási, végrehajtási, apaság megállapítása iránti, gondnokság alá helyezési, a gondnokság megszüntetésére irányuló perekben. Nincs helye akkor sem közvetítésnek, ha a felek között erőszakos előzmény volt vagy valamelyik fél pszichés vagy kóros állapota miatt.
Hogyan zajlik a közvetítői eljárás?
A bírósági közvetítő segít a felek közti párbeszéd helyreállításában. A felek álláspontjának meghallgatását követően a felek közti írásbeli megállapodás létrejöttét és annak jóváhagyását segíti. A megállapodást a felek és a közvetítő is aláírja. Ha a felek meg tudnak egyezni, a megállapodásnak azt a részét, amiben a jogvitájukkal bírósághoz fordultak, a peres ügy bíróságának bírája az egyezséget ítélet hatályú végzéssel jóváhagyhatja, ha ezt a felek közösen kérik.
Ugyanakkor abból sem származik a feleknek hátránya, ha nem sikerül megállapodni a közvetítői eljárás keretében. Ebben az esetben a bíróság a peres eljárást lefolytatja és a bíróság dönti el a jogvitát. A peres eljárás folytatását a felek is kérhetik.
Mi a kötelező közvetítés?
A 2014. március 15-től hatályos Ptk. Családjogi Könyve bevezeti a kötelező közvetítés fogalmát a szülői felügyeleti jog rendezése érdekében, a szülő-gyermek közötti kapcsolattartás és a gyermek harmadik személynél való elhelyezése körében, beleértve a határon átnyúló jogvitákat is.
Ez azt jelenti, hogy ezekben a perekben a bíró kötelezheti a feleket, hogy kölcsönösen együttműködve forduljanak közvetítőhöz és vegyenek részt az első közvetítői megbeszélésen, ahol meghallgatják a közvetítő tájékoztatóját. A közvetítői eljárás megindulása és lefolytatása ebben az esetben is a felek önkéntes döntésén múlik.
A közvetítésre kötelező, nem fellebbezhető végzésével a bíróság egyidejűleg felfüggeszti a per tárgyalását. Az eljárás folytatása után – a felek közös kérelmére – a bíróság jóváhagyhatja a közvetítői eljárásban kötött megállapodásukat, mint perbeli egyezséget és rendelkezik a peres illeték mérsékléséről. Amennyiben nem vezetett eredményre a közvetítés, a per folytatódik és a vitás kérdésekben a bíróság dönt.
A házasság felbontása iránti perekben a bíró – ha indokoltnak látja - ajánlhatja a feleknek, hogy menjenek el és próbáljanak megállapodni a vitás kérdésekben közvetítő segítségével. Természetesen a közvetítői eljárás javasolható nemcsak családjogi, hanem más polgári, gazdasági, munkaügyi perekben is, és a peres eljárás bármely szakaszában.
Hogyan kezdeményezze a bírósági közvetítést?
A bíróságok honlapjáról letölthető vagy az ügyfélfogadási irodákban hozzáférhető nyomtatványok között megtalálható a bírósági közvetítés lefolytatása iránti KÉRELEM, de a közvetítés lefolytatását saját kezűleg írt kérelemben is kérheti, a felek elérhetőségi adatai feltüntetésével (név, cím, e-mail cím, telefonszám), hogy a közvetítő elérhesse a feleket. Ha csak az egyik fél nyújtja be a kérelmet a bíróságra, kérésére a bírósági közvetítő megszerzi a másik fél beleegyezését is. A kérelem benyújtását követően néhány napon belül felveszi a kapcsolatot a felekkel akár e-mailen, vagy telefonon, hogy időpontot egyeztessen az első közvetői megbeszélésre.
Amennyiben az első közvetítői megbeszélést követően úgy döntenek, hogy részt kívánnak venni a bírósági közvetítői eljárásban, a bírósági közvetítő előtt egy erre irányuló NYILATKOZATOT kell közösen aláírniuk, amivel elindul a közvetítői eljárás.
Ki lehet bírósági közvetítő és hol találja?
Bírósági közvetítő az a bírósági titkár, rendelkezésre álló állományban lévő nyugalmazott bíró – 2014. március 15-től - bíró lehet, aki rendelkezik az ehhez szükséges szakmai képzettséggel és az Országos Bírósági Hivatal elnöke bírósági közvetítővé jelölte ki.
A bírósági közvetítők elérhetőségéről érdeklődjön a bíróságon, de az országban kijelölt bírósági közvetítők névjegyzéke elérhető a http://www.birosag.hu/allampolgaroknak/mediacio/birosagi-kozvetitok oldalon is.
Fontos tudni, hogy a bírósági közvetítők közvetlenül hívhatóak telefonon és elérhetőek e-mailben. Az ügyfélfogadási napokra lehetőség van előzetesen bejelentkezni, időpontot egyeztetni.
Kép forrása: pixabay
